10 jó szokás, amitől egészségesebbek és vonzóbbak a skandinávok
A skandináv országok boldogságszintjére legendás. Nem véletlen tehát, hogy a szokásaiknak és kultúrájuknak rengeteg csodálójuk van Észak-Európán kívül is, igazság szerint az egész világon. Végtére is, a skandináv országokban a zord éghajlat ellenére is irigylésre méltó a várható élettartam, és az emberek általánosságban véve is kiváló egészségnek örvendenek.
10 Edzőterem helyett sílécet kell húzni
Annak ellenére, hogy a norvégok többsége ma már városi életmódot folytat, a természettel való szoros kapcsolatuk továbbra is fontos része a helyi kultúrának. A norvégok olyannyira fontosnak tartják a szabadban töltött időt, hogy külön kifejezésük is van erre – friluftsliv.
A fizikai aktivitás náluk nem az elfogyasztott kalóriák elégetésére irányul, hanem arra, hogy örömmel töltsék el az időt és szórakozzanak. Érthető tehát, hogy edzőterem helyett inkább síelni, korcsolyázni, úszni vagy csak simán sétálni mennek az erdőben.
9 A vaj jobb, mint a növényi zsiradék
A skandinávok biztosak benne, hogy az igazi vaj sokkal egészségesebb, mint a növényi vaj, vagy még inkább, mint a margarin. Épp ezért előszeretettel adnak egy kis darab vajat számos ételhez, például a levesekhez, húsokhoz vagy zöldségekhez. Ettől az étel íze sokrétűbbé válik, az étel pedig még kielégítőbb lesz. Egyébként skandináv kutatások kimutatták, hogy a magas tejzsír-bevitel csökkenti az elhízás kockázatát.
8 Nincs rossz idő, csak rossz ruha
Kívülről talán úgy tűnhet, hogy Norvégiában vagy Svédországban az élet egyfajta kihívás, hiszen Skandinávia nagy részét ilyenkor hó és jég borítja. A hideg éghajlat ellenére azonban a helyieknek ez semmilyen problémát vagy betegséget (megfázás pl.) nem okoz, épp ellenkezőleg. A norvégoknak még egy mondásuk is van: “Nincs rossz idő, csak rossz ruha” – épp ezért ők esőben és hóban is előszeretettel ülnek például biciklire, a megfelelő ruhában, természetesen.
A hideg időjárás egyébként felgyorsítja az anyagcserét, javítja az alvás minőségét és csökkenti az étvágyat. Karin Agstam svéd modell például minden reggel azzal kezdi a napját, hogy jeges vízzel mossa meg az arcát.
7 Édesség a gyerekeknek: kizárólag szombaton
A svéd óvodák nem használnak cukrot az ételekhez, és általánosságban elmondható, hogy a szülők 2-3 éves korig egyáltalán nem is adnak édességet a gyerekeknek. Ez később sem sokat változik: hiába nőnek fel ugyanis a gyerekek, akkor is csak ünnepnapokon és szombaton kapnak édességet (Svédországban a szombati édességfogyasztásnak nagy hagyománya van).
A skandináv országokban hasonló a helyzet, nagyon népszerű náluk például az édesgyökér kivonatból készített édességek, melynek köszönhetően az itt élő emberek gyakorlatilag azt sem tudják, hogy mit jelent a fogszuvasodás.
6 Az ebéd gazdagabb, mint a vacsora
Svédországban és Norvégiában az ebédidőt middag-nak hívják. Ez az az időszak, amikor az emberek a legtöbb ételt fogyasztják, és más országoktól eltérően ez nem délben, hanem általában olyan 16:00 körül van. Vacsorára épp ezért jellemzően már csak valami apróságot vagy könnyű ételt esznek, például szendvicseket, joghurtot vagy müzlit. Az életmódjuknak köszönhetően soha nem alszanak el teli gyomorral, de üressel sem, ami szintén hozzájárul a pihentető és kiegyensúlyozott alváshoz.
5 A szauna a legjobb kozmetikai kezelés
A hosszú és hideg séták után természetesen mindenki fel akar melegedni. A skandinávok ezért szívesen látogatják a szaunákat. Ez náluk a népi kultúra része: meghívni valakit egy közös szaunázásra náluk a tisztelet kimutatásának egyik legfontosabb módja. A szaunázás egyfajta szépségápolási eljárással is felér, így a nők bőre mindig ragyogó és tiszta marad.
4 Náluk pár termék is elég a bőr szépségéhez
A zord téli szél igazi megpróbáltatás a finom arcbőrnek, ezért a skandináv országokban a szépségápolás első lépése mindig a hidratálás. A skandináv lányok nem szeretik a bonyolult sminkeket és szépségápolási termékeket, ritka olyan nővel találkozni, aki 3-nál több terméket használ az arcán.
3 Skandináv étrend – a karcsú alak titka
A skandinávok többsége inkább otthon főz, és csak alkalmanként látogat például éttermekbe. A mindennapi étrendjük az aktív életmóddal párosulva segít egészégesen és karcsún tartani a testüket. A skandináv lakosok rendszeresen fogyasztanak vörös halat, ami gazdag a D-vitaminban és az omega-3 zsírsavakban, emellett sok zöldséget és savanyúságot is fogyasztanak, vörös húst pedig annál ritkábban.
2 A kávészünet szent
A svédek kávé süti szünete egy szent és sérthetetlen dolog, amit náluk egyszerűen “fika”-nak hívnak. Ez azt jelenti, ami, vagyis ez az az idő, amikor munka közben egy kicsit ellazulhatnak, elfelejthetik a problémákat, és az önfeledt kávézással és sütizéssel tölthetik az időt.
Más országokban általában a kávészünetek is olyan gyorsak, mint maga az életmód, itt azonban az emberek ilyenkor megállnak, feltöltődnek, hogy utána újult erővel és stresszmentesen folytathassák a munkát.
1 Fehér helyett teljes kiőrlésű kenyér
Nehéz fehér kenyeret találni az észak-európai szupermarketek polcain. A kultúrájukból fakadóan itt a teljes kiőrlésű kenyeret részesítik előnyben, melynek múltja egészen a 18-19. századig nyúlik vissza, amikor a paraszt családoknak a kenyér jelentette az egyik fő élelmiszert. A skandináv országokban a fehérkenyér csak jóval később jelent meg, és bár ma már számos helyen megtalálható, az itt élő emberek mégis inkább az autentikus teljes kiőrlésű kenyeret részesítik előnyben.
Természetesen nem minden dán, svéd vagy norvég emberre igazak ezek a szabályok, vannak olyan svédek, akik nem szeretik a kávét, és olyan norvégok, akik inkább pizzát esznek vacsorára, de a nagy átlagot tekintve mégis ezek a legjellemzőbb vonásaik.