14 tény a középkori életről és higiéniáról, ami megérteti velünk, hogy miért hívják “sötét” középkornak
Ha a középkorra gondolunk, sokunk szeme előtt azonnal kellemetlen képek jelennek meg: embertelen állapotok, betegségek, háborúk. Vannak azonban még érdekesebb és szokatlanabb jelenségek ebből az időből, például az, ahogyan az emberek próbáltak megbirkózni a hétköznapokkal, a higiéniával és más mindennapos dologgal.
14 A gyermekek születése
Az egyház megtiltotta a gyermekek születésébe történő beavatkozás minden formáját. Úgy gondolták, hogy ez Isten adománya, ezért a császármetszés törvénytelen volt.
Ekkoriban egy nőnek kevés kényelme volt szülés közben, a középkor rajongó Rosalie Gilbert szerint az anyáknak csak olajat és ecetet adtak inni, hogy ezzel enyhítsék a fájdalmukat.
Császármetszést csak a legvégső esetben hajtottak végre – amikor a nő meghalt, és valahogy meg kellett menteni a gyermeket. Ha volt választás, hogy az anyát vagy a gyermeket mentsék meg, az egyház mindig a gyermek mellé állt. De ha a gyermek valamiért mégis meghalt az anyaméhben, vagy fennállt a kockázata, hogy meg fog, akkor gyorsan, egy speciális keresztelő fecskendő segítségével gyorsan megkeresztelték, hogy a gyermek a mennybe kerülhessen.
13 Szoptatás megtagadása
A nők minden lehetséges módon igyekeztek felgyorsítani a reproduktív funkcióik helyreállítását szülés után, hogy a lehető leghamarabb ismét teherbe essenek. Ez magyarázza a gyermekek szoptatásának megtagadását is: a laktáció ugyanis lelassítja ciklus helyreállítását.
Ez főleg a jómódú családokra volt jellemző, a parasztasszonyok természetesen általában maguk etették a gyermekeiket, meglehetősen hosszú ideig – körülbelül 2 évig.
12 Gyermekgondozás
A gyerekeket a középkorban mindig bepólyálták. Az orvosok ezt orvostudományi szempontból azzal indokolták, hogy mivel a gyermek gyenge és védtelen, ezért ha nincs bepólyálva, akkor a karjai és a lábai meghajlanak majd, görbén fognak nőni. Ezenkívül praktikusnak is tartották, mivel a bepólyált gyermek nem fagyott meg, és nem esett ki a bölcsőből.
11 Mosakodás gyakorisága
Az emberek megértették, hogy a higiénia fontos, ezért igyekeztek gyakrabban mosakodni, de ez évszaktól függött. A Secretum Secretorum-ban külön rész található a fürdőkről – itt leírják, hogy a tavasz és a tél jobb időszak a fürdőzésre, mint a nyár. Arra is figyelmeztetnek benne, hogy a hosszú fürdőzés teltséghez és gyengeséghez vezethet, valamint, hogy nem ajánlott túl forró vízben fürdeni, mivel az megnyitja a pórusokat és emiatt nagy mértékben megnő a betegségek kockázata.
A legtöbb hétköznapi embernek nem volt saját fürdője, ezért nyilvános fürdőkben fürdött.
10 Hajápolás
A tiszta hajra olajokat kentek, ettől fényesebb és könnyen kezelhetőbbé vált. A hajuk gyorsabb növekedése végett Európa egyes részein azt tanácsolták a nőknek, hogy keverjenek össze égetett árpát, sót, és medvezsírt, majd kenjék azt a hajukra.
9 Fehérnemű
Ekkoriban a nők többsége ritkán hordott fehérneműt, vagy egyáltalán nem is. Úgy gondolták, hogy a nadrág és az alsónadrág a férfias erő szimbóluma, ráadásul a finom szövetű dolgok elég drágák voltak, különösen a hétköznapi emberek számára.
8 Női higiénia
A középkorban a nők a menstruáció idején már különböző intim higiéniai termékekkel kísérleteztek, de ez jócskán eltért a ma ismert termékektől. Betétként legtöbbször rongyokat, régi ruhákat, vagy mohával töltött szalvétákat használtak, de egyes feltételezések szerint a mohával töltött szövetdarabokat tamponként is használták már ekkoriban. Biztos ami biztos alapon a nők vörös szoknyákat viseltek ezeken a napokon, hogy elkerüljék az esetleges kínos helyzeteket.
Az első tampon egyébként csak 1896-ban jelent meg, és még azok is nagyon különböztek azoktól a higiéniai termékektől, amiket ma ismerünk.
7 Fogászati ellátás
A középkori Európában az emberek fogmosása nagyjából annyiból állt, hogy egy durva vászonnal dörzsölték át a fogaikat és az ínyüket. Házi fogkrémeket használtak, ami legtöbbször sóból, szénből, valamint aromás gyógynövényekből vagy fűszerekből (pl. fahéj, szerecsendió, szegfűszeg) állt.
6 Univerzális fodrászok
A fodrászok látogatása ekkoriban nem volt a legkellemesebb élmény. A hajvágáshoz használt olló inkább hasonlított valami fűnyíró eszközhöz, és egyáltalán nem volt éles.
A borotválás szintén nehéz és kellemetlen volt, mert az akkori szappanok rosszul habzottak, és a borotvák szintén elég tompák voltak.
Ha egy embernek fogfájása volt, sokszor azonnal a fodrászához fordult, a fodrászok ugyanis nemcsak hajvágást végeztek, de fogakat is húztak, illetve vérzést állítottak el.
5 Alternatív dezodorok
Azt hinnénk, hogy az ilyen kis csokrok díszek voltak, pedig nem: ilyen friss vagy szárított csokor virágokkal igyekeztek megszabadulni a kellemetlen szagoktól. A nők legtöbbször a kezükön, például a csuklójukon viselték őket, a férfiak pedig az orrukhoz emelték a nők kezét, és nagyot szippantottak a virágba, hogy elnyomják ezzel a nők testéből áradó egyéb szagokat.
4 Mosás
A jó mosodai lúg előállításához a legfontosabb alapanyag a hamu és a vizelet volt. Nemcsak a foltok eltávolítására és fehérítéshez, hanem a zsír és faggyú hatékony eltávolítására is használták ezeket. A ruhadarabokat ezután kerítésekre, bokrokra és faágakra akasztva szárították.
3 A közönséges rozs veszélye
A nyár eleje mindig nehéz időszak volt, hiszen ekkor a készletek már kifogyóban voltak, az új növények viszont még csak ekkor kezdtek kihajtani. Az embereknek a maradék készletükből kellett táplálkozniuk – beleértve a rozst is. Az ősszel elraktározott rozsok azonban nem mindig voltak kellően megtisztítva, így az étellel együtt olyan alkaloidákat is bevittek a szervezetükbe az emberek, ami ún. anyarozs-mérgezést (ergotizmust) okozott.
Az ergotizmus két formában is megjelenhetett: elsősorban a végtagokon jelentkező fájdalmas bőrtünetekkel járt, de sokszor hallucinációkat is okozott.
2 Meggazdagodási kísérletek
A meggazdagodás érdekében az emberek fokozatosan lereszelték a pénzérmék szélét. A cél az volt, hogy elég reszelék jöjjön össze ahhoz, hogy egy teljesen új érmét lehessen belőle készíteni. Ezzel azonban nem ártott vigyázni: ha ugyanis ilyenen kaptak valakit, azonnal halálbüntetéssel sújtották.
1 Radikális higiéniai módszerek
Mivel a középkorban nem olyan gyakran mosták magukat az emberek, mint napjainkban, ezért a test tisztításának módszerei is sokkal radikálisabbak voltak. Például az emberek a testük tisztításához fémből készült lehúzókat használtak. Ehhez a testet először olajjal kenték be, majd ezekkel az eszközökkel erőteljes és sokszor fájdalmas mozdulatok árán lekaparták magukról.