Ki volt az a mankós nő?
Arisztid fölkeresi Edömér grófot, a híres vadászt.
– Kedves Edömér bátyám, én nagyon szeretnék medvére vadászni. Adj tanácsot, hogyan kell…!
– Tudod, öcsém, az a lényeg, hogy medvére éjszaka menjél, mert éjjel a sötétben a medvék szemei világítanak.
– És?
– Na és, mész éjjel az erdőben, látsz két világító szemet, és közéjük kell lőnöd… Világos?
– Világos, kedves bácsi…
Pár hét múlva találkoznak az úton. Arisztidnek be van pólyálva a feje, bal hóna alatt mankó, mindkét kezén kötés.
– Hát veled mi történt? – kérdezi Edömér.
– Medvevadászaton voltam.
– Te, Arisztid! Úgy csináltad, ahogy mondtam?
– Hát persze! De azok az átkozott medvék kibabráltak velem.
– Hogyan?
– Párosával jöttek, és mindegyikük befogta az egyik szemét.

