Bármit megtennék!
Két régi barát találkozik hosszú évek után a kávézóban.
– Na, hallom, megnősültél! – mondja az egyik. – Gratulálok, öregem!
– Köszönöm, köszönöm – mosolyog a másik. – Már három hónapja boldog házasember vagyok.
– Az jó hír! És… milyen az anyós? Kijössz vele?
A férj fanyar mosollyal legyint:
– Hát… baromi ronda, de az üzletmenetet nagyon elősegíti.
A barát felvonja a szemöldökét.
– Üzletmenetet? Na, ezt nem értem. És a sógornőd?
– Az, ha lehet, még rondább! – mondja a férj. – De komolyan, ha ránézel, rögtön eszedbe jut, hogy érdemes jót cselekedni, mert a pokol valószínűleg tényleg létezik.
– Jesszusom… – röhög fel a barát. – De legalább ő is segíti az üzletet, ugye?
– Hát persze! Kiválóan.
A barát már nevet, de nem bírja ki, hogy ne kérdezzen tovább:
– Na jó, és a feleséged? Csak nem ő is…?
A férj nagyot sóhajt:
– Ne is mondd! Szegény olyan ronda, hogy amikor először megláttam, a tükör is megpróbált elfordulni. De az üzletet ő pörgeti a legjobban!
A barát döbbenten bámul rá:
– Ember, te most már muszáj, hogy eláruld, mi a csodát csináltok ti családilag!
A férj elvigyorodik, hátradől, és lassan, elégedetten mondja:
– Szellemvasút.

