Az állatok tele vannak őrült meglepetésekkel, melyekről nem meséltek nekünk a biológia tankönyvek
A biológia világa tele van izgalmas meglepetésekkel, de az iskolai tankönyvekből sajnos legtöbbször kispórolják az apró tényeket, pedig azok a legérdekesebbek. Gondoltad volna például, hogy létezik egy hangyafaj, amely kizárólag Manhattanben található? Tudtad, hogy a kivi madarak folyamatosan horkolnak? Most ilyen és ehhez hasonló érdekes biológiai tényeket gyűjtöttünk össze, melyeket legnagyobb bánatunkra, nem tanítottak meg nekünk a biológiatanáraink.
1 Az ausztrál díszbogarak nőstények helyett üvegekkel párosodnak.
Az ausztrál díszbogarak nőstényei sokkal nagyobbak, mint a hímek, és röpképtelenek. A magasan repülő hímeket pedig gyakran megtévesztik az emberek által eldobált sötétbarna sörösüvegek, ezért rájuk szállva, megpróbálnak párosodni azokhoz. A jelenséget Darryl Gwynn és David Renz biológusok fedezték fel, akik a felfedezésért Ignobel-díjat kaptak, ami a legviccesebb tudományos felfedezésekért jár.
2 A cápáknak van csontvázuk, de nincsenek csontjaik.
A cápák csontváza teljes egészében porcokból és kötőszövetekből áll. A porc rugalmas, erős és kevésbé sűrű, mint a csont, ezért a cápák “csontváza” könnyebb és energiatakarékosabb.
3 A polipok a csápjaikkal ízlelnek.
A polipok csápjai speciális receptorokat tartalmaznak, melynek köszönhetően érzik az ízeket. Ez praktikus, mivel a polipok a csápjaikkal tapogatva egyúttal azt is megízlelik, hogy az adott dolog ehető-e vagy sem.
4 A gyöngyhalak (pearlfish) a tengeriuborkák végbélnyílását használják menedékként.
A tengeriuborkák lassan mozgó gerinctelen állatok, a tengerfenék lakói. A gyöngyhalak pedig gyakran menedékkén használják őket, nem is akárhogyan: a végbélnyílásukon behatolva fészkelik be magukat. A tengeriuborkákat sem kell félteni, ezek az állatok ugyanis képesek regenerálni a belső szerveiket, melynek köszönhetően egyes tengeriuborkák fogakat növesztenek a végbélnyílásukba.
5 A struccok az egyetlen madarak, akik képesek vizelni.
A repülő madaraknál az emésztőrendszer a vesékkel együtt működik és nem keletkezik külön vizelet és széklet, hanem egyszerre távozik minden a szervezetből. A struccok esetében ez másként van, ők épp úgy vizelnek, mint az emlősök.
6 A tudósok azt állítják, hogy egy olyan hangyafajra bukkantak, amely kizárólag New Yorkban, és azon is belül kizárólag Manhattanben él.
Az állatvilágtól elzárva, ezek az állatok az Upper West Side 63. és 76. utcái között élnek, és más hangyafajoktól eltérő módon fejlődnek. A manhattani hangyák szervezetében sok szén található, amiről a biológusok azt feltételezik, hogy valószínűleg annak az eredménye, mivel rengeteg kukoricaszirupot fogyasztanak, melyet a helyi szemétlerakók hulladékában találnak.
7 Az uca ráknak az egyik ollója hatalmas, a másik pedig meglepően kicsi.
Az uca nevű rákféle a hatalmas ollójával képes elriasztani a riválisait, megvédeni az élőhelyét és vonzani a nőstényeket, melyek a minél nagyobb ollót tartják vonzónak. Az apró olló ezzel szemben arra szolgál, hogy az állat kényelmesen tudjon táplálkozni és apró darabokat csípni az ételekből.
8 Az Oxudercinae halak szingli apukák.
Ennek a különleges halfajnak a hímjeit nemcsak az teszi különlegessé, hogy képesek a vízben és a szárazföldön is élni, hanem az is, hogy szó szerint mindent megtesznek az utódaikért. A nőstények párzás után magára hagyják az utódokat, a hímek pedig egészen felnőtt korukig védik őket az éhes ragadozóktól.
9 A kivi madarak hangosan horkolnak.
A kivi madaraknál az orrlyukak a csőr hegyénél helyezkednek el, nem pedig annak tövénél, mint más madarak esetében. Mivel pedig ezek az állatok folyamatosan ehető rovarok után ássák a földet, gyakran eltömődik az orrnyílásuk, a kivi madarak pedig ilyenkor hangosan horkolnak és “röfögnek”, hogy kitisztítsák őket.
10 Ha egy víztározó kiszárad, a gőtehalak a földbe ássák magukat és hibernálják.
A gőtehalak Afrika édesvizeiben élnek, ezért nem meglepő számukra, hogy az otthonukként szolgáló apró tavak és víztározók a nagy szárazság idején kiszáradnak és eltűnnek. Ezek a halak azonban ilyenkor sem esnek pánikba, a szárazság közeledtével ugyanis a talajba ássák magukat, és hibernálják a testüket, majd az esős évszak beköszöntével újraélednek. A gőtehalak akár 4 évre is képesek hibernálni magukat, vagyis akár 4 évet is képesek túlélni víz és élelem nélkül.
11 A macskák vizelete UV-fényben világít.
A macskák vizelete foszfort tartalmaz, ezért láthatóvá válik az ultraibolya fényben. Ez a tulajdonság praktikus lehet, ha valakinek a szeretett háziállata folyton rossz helyekre végzi a dolgát, egy UV-lámpa segítségével ugyanis az utolsó folt is alaposan eltávolítható, elkerülve ezzel a kellemetlen szagokat.
12 A tarka kopogóbogár egész életében a párzásra készül, de nincs rá garancia, hogy ez valaha is megtörténik.
10 évbe is beletelhet, mire a fatörzsekben és régi fapadlókban élő tarka kopogóbogár lárvái felnőnek. A lárváknak nagyon sok táplálékra van szükségük, azonban kifejlett bogárként már nem esznek semmit. Életük hátralévő részében innentől kezdve már csak annyit csinálnak, hogy kopogtatnak a fán, annak reményében, hogy egy nőstény meghallja a kopogást és hajlandó párosodni velük. Erre azonban nincs garancia, mivel a nőstények a nagyobb méretű hímeket részesítik előnyben, így az apróbb méretű hímek egész életükben hiába kopogtatnak.
Bónusz: a libák fejjel lefelé repülnek, hogy tiszteletet szerezzenek fajtársaik előtt.
Vincent Cornelissen holland fotós madarakról készít képet, és többször is megfigyelte már, hogy egyes libák fejjel lefelé repülnek. A fotós először azt hitte, hogy a nagy szél miatt csinálnak ilyet az állatok, de miután a képei vírusként járták be az internetet, a biológusok egy egészen más magyarázatot találtak a jelenségre: szerintük a madarak azért csinálnak ilyet, hogy fitogtassák erejüket a fajtársaik előtt.