A fiatal nő alig tért magához a kómából máris kérdezősködött

Egy férfi hosszú hetekig kómában fekszik a kórházban. A felesége egyetlen napra sem hagyja magára: minden reggel bemegy hozzá, leül az ágya mellé, fogja a kezét, beszél hozzá, és estig kitart mellette.
Egyik nap végre megtörténik a csoda. A férfi lassan kinyitja a szemét, és észreveszi, hogy a felesége most is ott ül mellette.

Könnyek gyűlnek a szemébe, majd gyenge hangon megszólal:
– Drágám… most, hogy itt fekszem, rájöttem valamire. Te tényleg egész életemben mellettem voltál.
A feleség meghatottan megszorítja a kezét.

– Ott voltál, amikor elvesztettem az összes megtakarításomat. Támogattál, amikor az üzletem csődbe ment. Nem hagytál magamra akkor sem, amikor nyakig ültem az adósságban.
A nő szemébe könnyek szöknek.

A férfi folytatja:
– Amikor elvesztettük a házunkat, te akkor is mellettem maradtál. Aztán amikor az egészségem kezdett tönkremenni, egyetlen pillanatra sem hagytál magamra. Most pedig, amikor kómába kerültem, minden áldott nap itt ültél az ágyamnál.

A feleség meghatottan elmosolyodik.
– Persze, drágám. Mindig melletted leszek.
A férfi nagyot sóhajt.

– Tudod, mire jöttem rá?
– Mire, szerelmem?
A férfi mélyen a szemébe néz:
– Arra, hogy te magad vagy a balszerencse!