A kakas kalandján az egész család nevetett, amíg ki nem derült az igazság…

Egy gazdaságba új kiskakas kerül. Tele van energiával, és már az első napon nekiáll udvarolni az összes tyúknak.
Az öreg kakas egy ideig figyeli, aztán odaszól neki:
– Lassabban, öcskös! Nem kell mindent egy nap alatt elintézni.

A kiskakas csak vigyorog, és folytatja tovább.
Másnap már nemcsak a tyúkok után futkos, hanem a kacsákat sem hagyja békén.
Az öreg kakas ismét figyelmezteti:

– Mondom neked, ebből még baj lesz.
– Ugyan már! – legyint a kiskakas.
Pár nappal később már az egész udvar róla beszél. A tyúkok, a kacsák, a libák, sőt még a birkák sem érzik magukat teljes biztonságban, ha a közelben van.

Az öreg kakas csak a fejét csóválja.
– Te nem leszel hosszú életű…
Néhány nappal később az öreg kakas a mező szélén sétál, amikor észreveszi a kiskakast mozdulatlanul feküdni a fűben.

A lába mereven kinyújtva, a szeme csukva.
Fent az égen két keselyű köröz.
Az öreg kakas szomorúan odaballag hozzá.

– Na látod, fiam… megmondtam, hogy egyszer ez lesz a vége.
A kiskakas ekkor résnyire nyitja az egyik szemét, és alig hallhatóan odasúgja:
– Pszt!

– Tessék?
– Maradj már csendben…
– Miért?
– Mert még elriasztod a keselyűket.