Ki volt ideges és ordibált a másikkal?

Felborul egy búzával megrakott szekér az országúton. A fiatal kocsis nekiáll lapátolni, amikor a közeli tanyáról odasétál a szomszéd.
– Áron! Hagyd azt most, gyere be inkább, egyél velünk egy jót! Utána majd segítek felállítani a kocsit és visszapakolni a búzát.

– Köszönöm, Gidus bátyám – mondja a fiú –, de nem hiszem, hogy apám örülne, ha itt hagynám a kocsit.
– Ugyan már! Nem lesz semmi baj, gyere csak nyugodtan! Ketten úgyis hamar végzünk.

A fiú végül beadja a derekát, bemennek, megebédelnek. Evés után a legény elégedetten hátradől, majd nagyot nyújtózik:
– Ez aztán királyi volt, köszönöm szépen! De apám biztos már nagyon ideges.

– Ugyan már, miért lenne ideges? – kérdi a szomszéd.
A fiú sóhajt:
– Hát… én sem lennék nyugodt a helyében… ott a kocsi alatt.