Józsika találkozik Irénkével

Egy nyári délutánon a TSZ udvarán Józsika találkozik Irénkével
– Szia Irénke! – szól oda. – Adok neked ötszáz forintot, ha megfogod egy kicsit…
Irénke zavarba jön, toporog, majd vállat vonva így szól:
– Hát… nem is tudom… Na jó, de csak gyorsan!
Megfogja, majd elpirulva elszalad haza.
Útközben belebotlik az anyjába, aki rögtön kiszúrja a lány zavart arcát.
– Na, mi történt, Irénkém?

Irénke minden részletet elmond, mire az anyja felkiált:
– Azonnal menj be a templomba és mosd meg a kezed szentelt vízzel!
Másnap újra összefutnak Józsikával.
– Te, Irénke! Ha megnézed, adok ezer forintot!

Irénke elgondolkodik, aztán lesüti a szemét:
– Jó, de csak egy pillanatra!
Megnézi… majd megint rohan haza, és megint az anyjába ütközik.
– Irénke! Mi van már megint?
– Józsika megmutatta…

Az anya sikoltva:
– Most azonnal menj és mosd ki a szemed szentelt vízzel!
Telnek a napok. Egy délután Józsika vidáman fütyörészve megy hazafelé, mikor szembejön vele Irénke anyja.
– Józsikám, nem láttad mostanában Irénkét?
A fiú elvigyorodik:
– Dehogynem, most épp a templomban van… szentelt vízzel mossa a száját!