11 tanulóvezető, akinek maradandó élmény volt a jogsi megszerzése

A tanulóvezetők nem csupán jogosítványt szerezhetnek a tanfolyam során. Olyan élményekkel is gazdagodhatnak, amiket más körülmények között nem kapnának meg. Na, de a gépjárművezető oktatók is dolgokat tapasztalhatnak meg, amikre más szakmában nem lenne lehetőségük. Ezek persze nem mindig pozitív élmények, de mindenképpen emlékezetesek. Olyanok, amiket aztán évek, évtizedek elteltével is bármikor fel tudnak idézni, ha valami szórakoztató vagy érdekes történetet szeretnének elmesélni másoknak.

(11) Az egyik hölgy ismerősöm hozzá ment feleségül a gépjárművezető oktatójához. Azt mondta, hogy azzal vette le a lábáról, hogy ő volt az első oktató, aki nem ordibált vele.

(10) Amikor vezetni tanultam, az oktatóm kocsijának a hátuljára egy nagy „siket vagyok” feliratú matrica volt felragasztva. Igazából persze nem volt siket, csak úgy gondolta, hogy a többi autós nem fog feleslegesen dudálni, ha azt hiszik, hogy egy siket vezeti az autót.

(9) Az oktatóm kitalálta, hogy úgy tanítja meg a tanulókat finoman fékezni, hogy tojásokat tesz a hátsó ülésre, amikre vigyázni kell, hogy ne guruljanak le onnan fékezéskor. Nálam is ezt a módszert alkalmazta, én azonban egyszer hirtelen egy akkorát fékeztem, hogy a tojások szanaszét repültek a kocsiban, és összetörtek. Képzelhetitek, hogyan nézett ki a kocsi. Az oktatóm soha többet nem használt tojásokat oktatási segédletként.

(8) Egy évvel azután, hogy megszereztem a jogosítványomat, okoztam egy kisebb balesetet. Hátulról belekoccantam egy másik autóba… amit a volt oktatóm vezetett.

(7) Egy autós bevágott elénk, mire az oktatóm felhúzta magát, és felkiáltott:

– Taposs a gázba, és kövesd bárhová is megy! Szorítsuk le őt!

Vagy 20 percen keresztül üldöztük a városban, ám végül egy piros lámpa elválasztott minket. Ekkor az oktatóm rám nézett, és így szólt:

Nem gondoltad volna, hogy ilyen izgalmas vezetni tanulni, mi?

(6) Korábban gyakran utaztam taxival, ugyanis nem volt jogosítványom. Amikor aztán elkezdtem vezetni tanulni és éppen az egyik órára tartottam, elkalandoztak a gondolataim. Közben odaértem a tanulóautóhoz, majd automatikusan beültem a hátsó ülésre, és mondtam, hogy az xy címre szeretnék menni. Az oktató kikerekedett szemekkel nézett rám.

(5) Amikor autósiskolába jártam, volt egy tanuló, akinek szörnyen ment a vezetés. Az oktatóm azt mondta, hogy már 3 hónapja tanul vezetni, de még mindig folyton lefullad az autóval elindulásnál. Újabb 4 hónappal később, amikor én már a forgalmi vizsgámon is túl voltam, a lány még mindig az elindulást gyakorolta. Belegondolni is rossz, hogy mi lesz, ha egyszer ez a tanuló valahogy megszerzi a jogosítványt.

(4) Az oktatóm az első órát így kezdte:

– Már több mint 40 éve vagyok gépjárművezető oktató, és ez idő alatt egyetlen balesetem sem volt. És tudod, hogy miért? Mert úgy kezelem a többi autóst a forgalomban, hogy nem tudom, mire számítsak tőlük.

Később rájöttem, hogy ez a szabály az élet sok más területén is alkalmazható.

(3) Volt egy tanulóvezetőm, aki olyan sokszor megbukott a vizsgán, hogy az anyja nem akarta elhinni, hogy ennyire rosszul vezet. Így aztán a soron következő vizsgára eljött az anyuka is, és beült hátulra az autóba a vizsgáztató mellé. Ettől aztán a lány még jobban izgult, és a vizsga közben okozott egy kisebb balesetet.

(2) A nők egy része az alapján választ autós oktatót, hogy mennyire jóképű, vagy hogy milyen márkájú az autója. A minap azonban egy szöszi rajtuk is túltett. Odatipegett hozzám, végigmért, majd pedig megkérdezte:

– Bika vagy mérleg?

Erre én visszakérdeztem:

– Az oktató vagy az autó?

A lány erre sértődötten sarkon fordult, majd odament egy másik kocsihoz. Az sem esett le neki, hogy én nem is vagyok oktató, hanem csak egy tanulóvezető. Az oktatóm néhány méterre állt tőlem, és jót nevetett a jeleneten.

(1) Az oktatóm mesélte, hogy egyszer egy fárasztó munkanap után elment néhány kollégájával kiengedni egy kicsit a fáradt gőzt. Az este végén taxival ment haza, és amikor beült a sofőr mellé az anyósülésre, automatikusan ezt mondta:

– Tegyük sebességbe, és miközben folyamatosan felengedjük a kuplungot, finom gázzal induljunk el.

A taxisofőr néhány másodpercnyi csendet követően így szólt:

– Fogadjunk egy tízesbe, hogy kitalálom a foglalkozásod!